2012. július 30.

Kolozsvári pogácsa



Hozzávalók: 45 dkg liszt, 25 dkg kolozsvári füstölt szalonna, 3 tojássárga, 3 evőkanál tejföl, 1 dl tej,  2 dkg élesztő, 1 kávéskanál cukor,  só, bors ; a tészta megkenéséhez:  só, 1teáskanál köménymag

Elkészítése: a langyos tejhez hozzáadjuk a cukrot és  felfuttatjuk benne az élesztőt. A kolozsvári füstölt szalonnát kétszer átdaráljuk, majd jól összedolgozzuk a liszttel.  Hozzáadjuk az  élesztős tejet, a tejfölt, a tojássárgákat, a sót, a borsot és jól megdagasztjuk. Tetejét belisztezzük, és mély tálba téve tiszta konyharuhával letakarjuk. Meleg helyen duplájára kelesztjük, ezután lisztezett deszkán még egyszer jól átgyúrjuk, majd vékonyra nyújtva négyrét hajtjuk. 30 percnyi pihentetés után 1 centi vastagra nyújtjuk, és pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk. Tetejét éles késsel bekockázzuk, megkenjük egy egész, felvert tojással, megszórjuk köménymaggal, és előmelegített forró sütőbe tolva,  közepes lángon megsütjük.





2012. július 28.

Sonkás kocka


Nagyon finom előétel, vendégváró vagy akár egy különlegesebb vacsora. 16x26-os tepsiben sütöttem és 24 kockára vágtam fel. Kissé nagyobb, pl. 20x30-as tepsiben is lehetne sütni, akkor egy kicsit vékonyabbak lesznek a lapok.
Ötlet innen

Hozzávalók: 
a sós piskótához: 9 tojás, 9 evőkanál olaj, 9 evőkanál liszt, 1 kávéskanál sütőpor, só
a töltelékhez: 30 dkg tehéntúró, 20 dkg fetasajt, 1-2 evőkanál tejföl, 15 dkg sonka, 1 kaliforniai paprika, petrezselyem levél, só, fehérbors


Elkészítése:
 16x26 -os tepsiben, 3 lapot sütünk a piskóta hozzávalóiból. Egy laphoz 3 tojás fehérjét kemény habbá verjük. Három tojás sárgáját kikavarjuk egy csipet sóval és 3 evőkanál olajjal, majd lazán beleforgatjuk a tojáshabba és belekeverünk egy csipet sütőporral elkevert 3 evőkanál lisztet. Sütőpapírral bélelt tepsibe öntjük és 10-15 perc alatt megsütjük. nem kell kiszárítani.

A krémhez a fetasajtot lereszeljük vagy villával összetörjük, hozzákeverjük a tehéntúrót és annyi tejfölt, hogy kenhető, de nem híg  krémet kapjunk. A sonkát és a paprikát apró kockákra, a petrezselymet apróra vágjuk és belekeverjük a krémbe, fehérborssal ízesítjük, ha még szükséges, sózzuk. A kihűlt lapokat vastagon lekenjük és jól lehűtjük. Tálalás előtt kockára vagy téglalap alakúra vágjuk, kevés paprikával és petrezselyem levéllel díszítjük.

2012. július 26.

Vargabéles




Hozzávalók:  1 csomag 8 lapos réteslap, 25 dkg cérnametélt, 50 dkg tehéntúró, 20 dkg cukor, 10 dkg vaj, 10 dkg mazsola, 5 tojás, 3 dl tejföl, 1 citrom héja, 1 tasak vaníliás cukor, só ; a tálaláshoz: porcukor 

Elkészítése: a cérnametéltet forró, kicsit sós vízben 2  perc alatt puhára főzünk, majd leszűrjük. A tojások sárgáját kikavarjuk a kétféle cukorral, belekavarjuk a tehéntúrót, a tejfölt, a citrom reszelt héját, a mazsolát és végül a kemény habbá vert  fehérjéket, majd lazán beleforgatjuk a lecsöpögtetett cérnametéltet. Egy vajjal kikent tepsi  aljára teszünk 4 réteslapot, úgy, hogy a tészta fedje a forma oldalait is, nem baj, ha túllóg kicsit. Mindegyik lapot, vékonyan lekenjük olvasztott vajjal. A masszát a réteslapokra simítjuk, a széleken túllógó rétestésztát visszahajtjuk, majd az egészet befedjük a megmaradt réteslapokkal, melyeket szintén lekenünk vékonyan vajjal.  160 fokon, 40 perc alatt megsütjük. Forrón megszórjuk porcukorral, 10 percig pihenni hagyjuk, majd kockára vágjuk és langyosan tálaljuk. 



A vargabélest a Kolozsvári Darvas vendéglő híres desszertje volt . A vendéglő történetét Tatár Zoltán: A vargabéles legendájában írta le. Fontosabb részeket válogattam ki, lerövidítettem, de így is hosszú lett.Ha időtök engedi, olvassátok el, mert szép történet. 

Részletek   Tatár Zoltán: A vargabéles legendája -ból

Darvas István és két lánya: Marika és Klárika

A kolozsvári, egykori Darvas vendéglő  tulajdonosa és névadója, Tornaki Darvas István mészáros  volt, aki a kolozsvári vágóhídon dolgozott és hentesüzletet működtetett.  Örmény származású, közel kétméteres magas, kreol bőrű, fekete hajú, kék szemű, igen vonzó férfi volt. Beleszeretett és feleségül vette  a Gépész utcai Asztalos Ferenc és a marosvásárhelyi Borbáth Anna lányát, Esztert, akiknek a  vendéglőjükben dolgozott. Öt gyerekük születik,  közülük hárman életben maradnak: Marika, István és Klárika. Darvas István családszerető ember volt, a gyerekeit jó iskolákban taníttatta, vasárnaponként a Piarista templomba jártak istentiszteletre, hétfőn színházat látogattak,  szabadidejében pedig Böske nevű lovával gyakran kocsiztak ki a Hója erdőbe, a Bükkbe vagy a Bácsi torokba, ahol szalonnát, flekkent sütöttek távol a világtól. 
Darvas vendéglő
 
A Borbáth család támogatásával megvették a Kőmalája és Erzsébet út sarkán lévő  Tiktak vendéglőt, de innen a Darvas  család átköltözött a közeli Radák utcába( ma Dacia utca) és megnyitották  a több mint ötszáz éves épületben az Erdélyi flekkenező  vendéglőt, amelyre aztán a vendégek ráakasztották a Darvas vendéglő nevet .
A kerthelyiség, háttérben a Széki-palota Szamosra néző tornyával és a Horty Miklós úti híddal

 A helység nem volt nagy, de  ésszerűen berendezett, funkcionális termeivel és elegáns terítékeivel igazi vendégcsalogatónak és marasztalónak bizonyult. A bejárat egy nagy kapualjon keresztül vezetett, jobb oldalon nyílt a lakás, utána a konyha, Darvasné uradalma. A konyha után egy keskeny előszoba, ahol Darvas bemutatta az édes pecsenyét, karajt, szűzpecsenyét, oldalast, velőt, májat, hurkákat, disznófősajtot, kolbászt, tepertőt amiből a vendég válogathatott és amit enni szeretett volna. A kapualjból tovább haladva nyílott egy 30 asztalos nagy terem, baloldalt pedig a Szamosra nyíló kerthelyiség, kilátással a Hortí Miklos úti nagy hidra. A teraszon színes oleánderek, a Szamos felől zöld rácsos kerítés , tetején pedig zöld muskátlik voltak. Az asztalokon keményített abroszok, virág és hamutartók, egyforma tonett székek szolgálták a vendégek kényelmét, a padló pedig patyolat tisztára volt mindig súrolva. A kapu irányában volt Darvasnak egy kis vágóhidja, ahol a húsokat készítette elő és füstölte. A baloldali helységek alatt volt a pince, ahol a boroshordokat tárolták.
A Darvas-féle vendéglő Erdély-szerte ismertté vált a vendégeknek kínált ízletes ételeknek és különlegességeknek köszönhetően. Soha nem hirdette magát hangzatos reklámokkal.
Darvas vendéglő kerthelyisége


Darvas és alkalmazottai mindent megtettek azért, hogy elnyerjék a vendégek tetszését, a siker pedig nem maradt el.
A pincéreket maga Darvas István választotta ki és Bécsben taníttatta.  A személyzet nagyon értette a dolgát. Általában a Székelyföldről alkalmaztak fiatal házasokat, az asszonyok a konyhán dolgoztak, az ember a borpincében foglalatoskodtak.
Darvasné büszke volt a hírnévre, amelynek megteremtéséhez, férje flekkenjei és húskészítményei mellett, kétségkívül az ő főző-sütő tudománya is hozzájárult. Édesanyjától , a vásárhelyi származású, Borbáth Annától örökölte a tudományt, de az a gyakorlat, amelyet élete során az Asztalós-féle vendéglőkben, a Tiktakban szerzett, és  amelyet a saját, Radák utcai vendéglőjükben vitt mesterszakácsi tökélyre, közismertté és köztiszteletnek örvendő szaktekintéllyé tette. Annak érdekében, hogy minőségi étket tegyen a vendég elé, kényesen ügyelt a nyersanyagok kiválasztására és beszerzésére. Személyesen vásárolta a szükséges nyersanyagot a Széchenyi téri piacon. A liszt, a vaj, a tejföl, tojás a legjobb minőségű és friss portéka kellett hogy legyen.
A finomabbnál finomabb ételek, a tisztaság és általában a vendégek iránti figyelmesség hamarosan hírnevet szerzett Darvaséknak . Az étterem legismertebb étele a fatányéros volt, szaftos, puha flekkennel amely mellé kis cserép tálkában fenséges ízű kovászos uborkát szolgáltak fel, saját levében, egy kanállal.
A vendéglőben minden nap voltak ételkülönlegességek, amelyek vastag betűvel voltak aláhúzva. Pénteken például sólet volt, amit a közeli pékség sütőkemencéjében készítették. A sűrűre főtt, nagyszemű, fehér babból, amit füstölt libacombbal, libamellel, libazsíron fonnyasztott Aranyos-menti vöröshagymával és fokhagymával készítették.
Hétfőn mindig szerepelt az étlapon a lencseleves vagy főzelék, utóbbi sült füstölt oldalassal vagy csülökkel. A főzelék tetején trónoló sonka szelet, a rózsaszín hús körül díszként virító sonkaszalonnával, az egész meglocsolva az illatozó rozsdás szafttal bizonyára elfeledtette a kedves vendéggel az emelkedett koleszterinszint ártalmas mivoltát! A lencsefőzeléket rokon társával, a sárgaborsó főzelékkel is váltogatták, s hogy a színek orgiája itt is érvényesüljön, a sárga főzeléken frissen füstölt és pirosra sült kolbász díszelgett.
Az étlap egy másik nagyra értékelt fogása a disznótoros vacsora volt. Ezt a nagy „séf” , Darvas István rendezte. Ő kezelte a házi füstölőt, ő választotta a tányérba kerülő friss készítményeket a hurkáktól a fősajtig, a tepertőtől az orjalevesnek valóig.
Bármilyen ínycsiklandó fogást ajánlottak a vendégeknek, a desszertek élén az elmaradhatatlan vargabéles tündökölt. A nagy gurmandok valóságos költeményeket írtak erről a különlegességről. A receptet Darvasné anyjától tanulta, Borbáth Annától, aki az 1920-as évek elején jött Marosvásárhelyről Kolozsvárra, amit aztán ö tökéletesített.
Először egy nagy és vékony tésztalapot nyújtott a tepsi aljára. Gyúrt tésztából 2 cm széles szalagokat vágott (máskor csak szaggatta), sós vízben megfőzte, majd forró vajba vegyítette. Tojás sárgáját cukorral habosra keverte, ugyanígy külön a fehérjét, majd összevegyítette. Édes tejfölt, kevés grízt, mazsolát és aprított vaníliarudat tett a laskára és összekeverte. Egy másik variánsa szerint tehéntúrót vegyített össze egyenlő arányban a tejföllel. Ezt a keveréket a tepsibe öntötte, majd egy vékony tésztalappal lefedte, és bőven bevajazta. Lassú tűzön 30-40 percig sütötte. Kissé kihűlve felkockázta – békebeli adagokra –, majd vaníliás porcukorral bőven meghintette. Sokan emlegették a habkönnyű tésztakeveréket. A remegő, illatozó kockákat öröm volt fogyasztani.
Egy véletlen esemény tette talán még híresebbé a vargabélest. Ez is sokáig titok volt. Darvasnénak egy napon nem szállították le a tehéntúrót. Nagy megrendeléseknek kellett eleget tennie, így egy kis trükkhöz folyamodott: kissé savanyított tejből maga készített tehéntúrót, és ezt használta fel a vegyítékhez. Az így elkészített vargabéles pikáns ízt kapott, ami óriási sikert aratott. Talán ekkor ugrott a sikerlisták élére a budapesti Gundel étterem desszertjei között, és ekkor szállította naponta taxi a kolozsvári repülőtérre a még meleg süteményt a budapesti járathoz.
 A vargabéles sikere az évek folyamán legendává vált. Hirét hallották  és meglátogatták a  vendéglőt a Budapestről Kolozsvárra látogató színészek és hírességek: Szilasi László, Sárdi János, Jávor Pál. Horty István is ebédelt itt, akinek a tiszteletére a nagyteremben gyönyörű asztalokat terítettek, damaszt abrosszal, ezüst evőkészlettel és herendi porcelán készlettel.   Itt étkeztek ingyen a városi sportolok, akik forgalomnövekedést hoznak a vendéglőnek csupán a puszta jelenlétükkel, hisz a szurkolok is jönnek fogyasztani, csakhogy kedvenceiket láthassák. Ide jártak még párttitkárok, egyetemi tanárok, doktorok.
A vendéglő az 1940-es évek elejéig virágzott. Amikor jött a háború, Darvas a Mátyás szanatóriumba rejtette imádott lányait az oroszok elől, Darvasné pedig a pincébe tette a lányok kelengyéit, porcelánokat, ékszereket, festményeket, tetejére földet tettek és virágokat ültettek. Mikor a németek a Szamoson átívelő hidat felrobbantották, a  Darvas vendéglő és a közeli épületek ablakai összetörtek. Darvasék a szomszéd Porche doktornál laknak amíg szívós  munkával a vendéglőt helyrehozták és újból beindították. A vargabélessel és a fatányérossal visszacsalogatták a régi vendégeket, de nem sok időre, hisz újabb nagy csapás jött, az államosítás. A két szobán kivűl, mindenből kiebrudálták őket. Darvas István, a törekvő ember akaraterejével a Széchenyi téren, a mai Napolact üzlet helyén nyitott vendéglőt. A vendégek ide is követték, de a hatóságoknak nem tetszett, hogy a vendéglő előtt most is sok az autó és bérkocsi. Megtiltották, előbb a hús forgalmazását, majd az italokét is. Darvas nem tartotta be a tilalmat, ezért három évre és egy napra bezárták a nagyenyedi fegyházba.
A családra nehéz napok jöttek,  Constantin Daicoviciu professzor segítette Darvasnét és kinevezte az egyetem mellett működő vendéglő-étkezde főszakácsának. Darvas István a börtönben vezette az igazgató konyháját, ahol a vendéglő fogásait készítette el. Kiszabadulása után életuntan tért haza, működési engedélyüket visszavonták. Felajánlották neki, hogy kölcsönözze a Darvas nevet a Radák utcai, ekkor Dunarea vendéglőnek, de nem fogadta el. Így vonult ki a vendéglátás kolozsvári történetéből a híres Darvas-féle vendéglő, az erdélyi fatányéros és a vargabéles hírnévének megteremtője.

A Darvas vendéglő nagy forgalmat bonyolított le. A családtagok gyakran eltűnődtek azon, miért is nem gazdagodtak meg ebből a mesés jövedelemből. Klárika, de a nagyobbik lány, Marika is úgy vélekedik, hogy az öreg Darvas a pillanatnak élt. Pénz mindig volt, ez külsőségekben is megnyilvánult. Nagy vendéglői mulatozások, gazdag borravaló a cigányzenészeknek, saját homokfutóján vitte a családot kirándulni, a lányokat tánciskolába járatta, de a pénzét soha nem tudta befektetni valami gyümölcsöző vállalkozásba. Mi sem jellemzőbb erre nézve, mint az a szomorú momentum, amikor a pénzbeváltás után Darvas, a kerthelyiségből kihajolva három óriási utazóbőrönd pénzt szórt a Szamos habjai közé. Az első bankjegyek már az Árpád úti híd alatt lejtették vidám táncukat, amikor ő még mindig igyekezett befedni a Szamost a hasznavehetetlen, értéküket vesztett bankjegyekkel.

Darvas Marika

1967-ben, a cukorbetegségben szenvedő Darvasné Borbáth Eszter, a vargabéles nagy tudora, eltávozott az élők sorából. 
Az idős Darvasné mindkét lányának egy-egy szakácskönyvet hagyott örökségül, benne a híres desszert receptjével, megfogadtatva velük, hogy azt senkinek el nem árulják. Ezt az óhaját a mamának  tiszteletben tartották.
A Darvas család  gyerekei kivándoroltak  New-Yorkba, a lányok kozmetikusként dolgoztak. Egy kevés ideig vendéglőt is működtettek , ugyancsak Darvas néven.
Darvas István meglátogatta a gyerekeit New-Yorkban és 10 hónapot töltött ott. Sétálással, kivándorolt honfitársakkal és rég nem látott ismerősökkel tölti el az időt. Honvágya azonban hazahívta. Gyógyíthatatlan betegségben halt meg, 1975 ben.
Bár eltávoztak az élők sorából, hírnevük, a Darvas-féle flekken és a vargabéles megmaradt Kolozsvár egyik hungaricumának.

Tatár Zoltán felvétele – Az egykori Darvas vendéglő helye mai állapotában lehangoló látvány, egy Salsa táncklubnak ad otthont

2012. július 25.

Mézes-csípős halfilé friss zöldségekkel




Hozzávalók: 60 dkg halfilé, 30 dkg újkrumpli, 30 dkg sárgarépa, 3 evőkanál méz, 1 csapott kávéskanál chili por, 4 evőkanál olíva olaj, 1 citrom leve és reszelt héja, só, bors

Elkészítése: a citrom héját lereszeljük, és a levét kiszorítjuk. Hozzáadjuk az olíva olajat, a mézet, a chili port, a sót, és a borsot, majd jól összekavarjuk. A halat feldaraboljuk és beletesszük a páclébe. Míg áll, megpucoljuk a krumplit és a sárgarépát, ha szükséges félbe vagy negyedekbe vágjuk. A halat a zöldségekkel együtt tepsibe tesszük és ráöntjük a páclevet. Fóliával lefedjük és 30 percig sütőben sütjük, majd levesszük a fóliát és pirulni hagyjuk. Friss citromlével tálaljuk.

2012. július 23.

Mákos baracktorta ordakrémmel töltve

Hozzávalók:
a piskótához: 4 tojás, 20 dkg cukor, 20 dkg liszt, 10 dkg vaj, 1 dl tej, 5 dkg mák, 1 citrom reszelt héja, 1 tasak vaníliás cukor, 1 sütőpor
a krémhez: 40 dkg orda, 2,5 dl 25%-os tejföl, 3 dl habtejszín, 15 dkg cukor, 1 tasak vaníliás cukor, 1 tasak zselatin, 1 kávéskanál rum
összerakáshoz, díszítéshez: 1 kisebb üveg baracklekvár, 50 dkg sárgabarack, 2 dl habtejszín, 2 evőkanél mák, citromfű
Elkészítése:
A piskótához a puha vajat habosra keverjük előbb a kétféle cukorral, majd a tojásokkal. Hozzáadjuk a reszelt citromhéjat, a sütőporral elkevert lisztet, a tejet és legvégül a darálatlan mákot. 26 cm-es tortaformában, 180 fokon 25-30 perc alatt kisütjük. Ha kihült, lapjában kettévágjuk.

A zselatint 50 ml vízben feloldjuk, felmelegítjük( nem forraljuk), majd hagyjuk kissé visszahűlni. 
A krémhez kikeverjük az ordát a kétféle cukorral, rummal ízesítjük, majd belekeverjük a tejfölt, a kemény habbá vert habtejszínt és a feloldott zselatint.

A tortalapokat megkenjük baracklekvárral és megtöltjük a krémmel. A krém közepébe  kockára vágott barackokat teszünk,és  kissé belenyomogatjuk.A tortát egy éjszakára jól lehűtjük, majd vékonyan bevonjuk felvert habtejszínnel és megszórjuk mákkal. Szeletekre osztjuk, mindegyikre habcsíkot rajzolunk, majd barackkal és citromfűvel díszítjük.


Az orda egy túróféle, amit itt Erdélyben juhtejből készítenek. Miután elkészítik a juhsajtot, megmarad a savó. Ez a savó nagyon értékes, mert zsíros és nagy a fehérjetartalma. A savót továbbmelegítik, tejsavat vagy ecetsavat adnak hozzá megint és újból megindul a fehérjekivállás. Így kapják a zsendicét, amelyet aztán gézen leszűrnek, kicsöpögtetnek és kész az orda. Íze kissé édeskés, kissé sós, hasonlít egy kicsit a tehéntúróhoz, de mégis más, jellegzetes és különleges az íze. Hamar romlik, hűtőben is keveset lehet tárolni. Az igazi ordát a juhászok készítik az esztenán(a juhász szállása kint a mezőn).

2012. július 20.

Kolozsvári palacsinta- Clătite Clujene



Köszönöm a  gatestesanatos.ro.-nak a palacsinta hadjárat versenyén belül, ajándékba kapott  Fissler palacsintasütőért.
Nagyon jó minőségű serpenyő, amiben a palacsinták nem ragadnak oda, egyenletesen sülnek és nagyon könnyen fordíthatóak. Használat után a serpenyő könnyen tisztítható. 
Egy régi, hagyományos Kolozsvári recept után sütöttem benne palacsintát először és tökéletesre sikeredtek. 

Multe mulţumiri pentru tigaia de clătite Fissler primită cadou  de la gatestesanatos.ro,   in cadrul  concursului organizat "Clatidiada bloggerilor culinari" .
Este o tigaie de foarte bună calitate, în care se fac  clătite perfecte, fiindcă este antiaderentă. Clătitele se coc uniform, şi se întorc foarte uşor. După folosire, tigaia se curaţă foarte usor. Am făcut in ea nişte clătite după o reţetă foarte veche, autentică din Cluj.




Hozzávalók: 1 egész tojás, 25-30 dkg finomliszt, 3-4 dl szódavíz, 10 dkg kolozsvári húsos,
füstölt szalonna, 1o dkg sajt, 2 dl tejföl, 1 kis fej vöröshagyma, só, bors

A füstölt szalonnát vékony csíkokra vágjuk, és a zsírját kiolvasztjuk.  A pörcöt leszűrjük, a
visszamaradt zsíron aranysárgára pirítjuk a megtisztított és nagyon apróra vágott vöröshagymát. A tojást kevés szódavízzel habosra keverjük, majd a lisztet hozzáadva, apránként felöntjük a maradék szódavízzel, és a szokásos sűrűségű palacsintamasszát keverjük belőle. Sóval, borssal fűszerezzük, végül belekeverjük a szalonnapörcöt és a pirított vöröshagymát és tizenöt percig  állni hagyjuk.Teflonserpenyőben a szokásos módon kisütjük a palacsintákat, megszórjuk reszelt sajttal és összecsavarva egy hosszúkás, tűzálló tálra vagy tepsibe tesszük . A tetejét meglocsoljuk a tejföllel, és az előmelegített,  forró sütőben átforrósítjuk. Melegen tálaljuk. 



Ingrediente: 1 ouă, 250-300 gr făină, 300-400 ml apă minerală, 100 gr  slănină clujeană, 100 gr caş, 200 ml smăntănă, 1 ceapă rosie, sare, piper
Prepararea: slănina se taie cubuleţe  mici si se prăjeşte,  se scoate pe hărie de bucătărie. Se curăţă ceapa, se taie mărunt, apoi se prăjeste in untura rămasă de la slănină. Oul se bate , se adaugă alternativ făina şi apa minerală, şi se amestecă bine să nu facă cocoloaşe. Se potriveşte gustul cu sare şi piper, apoi se adaugă slănina şi ceapa prăjită. Se lasă 15 minute, apoi se coc clătite in tigaia .
Se  umple clatitele cu cas răzălit, se rulează şi se pune in tavă, unul lăngă altul. Deasupra se pune smăntănă şi se dă la cuptor. Se servesc calde. 

2012. július 19.

Paradicsomos töltike




A töltött káposzta egyik rokona, Erdélyben általában töltike vagy tőtike néven ismert. A csángok nevezik  gyeloskának is, Szatmár környékén pedig padlutkának. A forrázott szőlőlevelet darálthúsos masszával töltik, paradicsommal, sóskával, egressel vagy rebarbarával savanyítják, paprikás rántással sűrítik vagy tejföllel habarják. 

Hozzávalók: 40 dkg darált sertéshús, 10 dkg rizs, 1 hagyma, 35-40 db. szőlőlevél, 5 dl paradicsomlé, 2 evőkanál liszt, olaj, ecet, só, bors, paprika, 1 csokor zöld csombor

Elkészítése: a hagymát megpucoljuk és apróra vágjuk majd kevés olajon megdinszteljük. Ha kihűlt, hozzáadjuk a darált húst és a megmosott, lecsöpögtetett rizst. Sóval, borssal és paprikával fűszerezzük, majd jól összedolgozzuk. A szőlőleveleket megmossuk és enyhén sós, ecetes vízben leforrázzuk. Szárukat levágjuk, fényes felükkel lefele tesszük, közepébe fél evőkanál masszát teszünk, majd alsó felét ráhajtjuk, utána jobb és baloldalát, végül pedig felcsavarjuk, nem túl szorosan, hogy a rizsnek legyen helye duzzadni. A töltelékeket egymás mellé tesszük egy lábasba, enyhén sós vízzel felöntjük, épp csak, hogy ellepje és egy lapos tányért teszünk a tetejére, hogy töltelékek ne emelkedjenek fel. 30-35 perc alatt megfőzzük. Kevés olajon megpirítunk 2 evőkanál lisztet, félrehúzzuk és hozzáadunk 1 kiskanál pirospaprikát, majd az 5 dl paradicsomlével csomómentesre kavarjuk. Csomborral ízesítjük  és besűrítjük. A paradicsommártást rátöltjük a töltelékekre és együtt felforraljuk. Melegen tálaljuk. 

2012. július 18.

Szamosújvári töltött karaj



Hozzávalók: 70 dkg kicsontozott karaj, 15 dkg füstölt tarja, 1 tojás, 1  hagyma, 1 kiskanál zsír, só, bors, petrezselyem levél; a sütéshez: 1 kanál zsír, 8 db. kis vöröshagyma

Elkészítése: A karajhúst hosszában kifúrjuk, és  a kikerült húst a füstölt tarjával együtt megdaráljuk.  A hagymát megpucoljuk és apróra vágjuk, majd a zsíron megdinszteljük. A darált húst összekeverjük a hagymával, a felvert tojással és az apróra vágott petrezselyemmel, sóval és borssal ízesítjük, és megtöltjük vele a karajt, majd bedörzsöljük a zsírral és megszórjuk borssal. Tepsibe helyezzük, mellé tesszük a félbevágott apró hagymákat, kevés vizet öntünk alája és sütőben lassan átsütjük, míg a teteje meg nem pirul. A megsült karajt szeletekre vágjuk, petrezselymes krumplival és a vele sült hagymákkal tálaljuk.




A recept valószínű örmény eredetű. Az örmény konyha jellegzetessége a húsok és zöldségek darált hússal való töltése, vagy az ételek különböző részeinek utólagos egyesítése.

Szamosújvár, Kolozsvártól 45 km-re északra fekszik.Az erdélyi örmények legfontosabb központja, az örmény katolikus püspökség székhelye. A várost a 18. század elején az Erdélybe telepedett örmények alapítják.A város Közép-Európa talán egyetlen barokk szerkezetű és építészeti szellemiségű városa. Párhuzamos utcák, átlós mellékutcák, szimmetrikusan elrendezve a központi piac két oldalán. Ezeken az utcákon mindenhol megtaláljuk a jellegzetes, dúsan faragott ablakszemöldökű, magas tetejű barokk házakat és a visszafogottabb díszítésű hangulatos, klasszikus épületeket.
Forrás
Szamosújvári  örmény-katolikus templom

Printfriendly

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...