2014. december 11.

Görögolvasó leves angyalbakanccsal avagy bableves ahogy Jókai valóban szerette





"A jó evés a legjobb mulatság." - Jókai Mór





Jókai Mór köztudottan nagy ínyenc volt, szerette a finom ételeket, de tekintettel az érzékeny gyomrára elég keveseket evett.  Regényeiben sokat írt a kedvenc ételeiről, talányos nevekkel ihlette őket, némelyiket  nagy pontossággal jegyezte le, de szakácskönyvet mégsem írt. Ignotusnak, aki recepteket kért tőle, ezt írta:  "Megpróbáltam konyhareceptet írni, de semmi jóízű dolog nem sült ki belőle. Asszonyaink jobban értenek ehhez." 

Jókai szerette a paprikás csirkét, a túrós csuszát, a túrós kapros lepényt, a töltött káposztát, a felesége által készített sűrű tejszínes mokkakávét, de nagy kedvence mégis az édesanyja által készített sűrű paszulyleves volt füstölt malackörömmel. Ezt az ételt is megörökítette a Kőszívű ember fiai című regényében, ahol  Baradlay Richárd kérdésére, hogy mi az ebéd, Pál úr azt válaszolta, hogy görög olvasó amiben angyalbakancs főtt. Pár sorral lentebb meg is magyarázza: A görög olvasó paszuly volt, jó vastagon rántva, s a belefőtt angyalbakkacs nem volt más, mint disznóláb”.  

 Mikszáth Kálmán, Jókai élete és aranykora című könyvében leírja, hogy 1868 őszén, a Svábhegyen szűret volt a Jókai villában, ahol bográcsban  pompás birkapörköltek főttek, a nyárson csirkék sültek, melyek lassú tűzön lassan pirultak, mialatt maga a gazda folytonosan szalonnadarabokat forgat fölöttük, hogy a rájuk csöpögő zsírt föligya a csirketest. Míg ezek künn a szabad tűzön sültek, bent a konyhában bableves főtt disznó körmivel, egy fazékban töltött káposzta rotyogott orrjával, dagadóval, a kemencében pedig a finom túrós, kapros lepény sült, Jókai kedvenc ételeinek a legkedvesebbike.

Dr.Draveczky Balázs gasztronómus ezt írta a  Jókai bableveséről: „Közismert finomsága volt a füstölt malacköröm babba főzve. Egyszerű, sűrű bablevesként került Jókaiék asztalára. Nem volt benne sem zöldség, sem kolbászkarikák, még csülökdarabkák és csipedett sem. Azok mind-mind a későbbi – az ízesítés, a javítgatás, a szakácsi fortélyok és gazdagítás leleményezte – főzésekkel kerültek bele. Ízesítik, díszítik tejföllel, paprikás zsírcseppekkel. Ma már ahány receptkönyv és vendéglátóhely, annyi variációja van. A nagy mesemondó rá sem ismerne arra, amit ő írásaiban hol görögolvasó, arany vagy angyalbakancs, meseszép költői névvel emleget. Mert mint mondta, olyan nagy szemű bab kell hozzá, mint a görög szerzetesek rózsafüzérje, és az omlós füstölt malacköröm színe arany, formára meg mint az angyalok lábbelije…”

Jókai Mór felesége, Laborfalvy Róza, a gyönyörű színésznő nagyon szeretett és jól tudott főzni, sokat időzött a tűzhely mellett, hogy férjének vagy vendégeinek elkészítse a nagy népszerűségnek örvendett aszalt szilvás orjalevesét vagy a  sertésbordáját. Petőfi Sándor nem nézte jól a kettejük kapcsolatát, ezért Laborfalvy Róza szakácstudományával akarta lenyűgözni őt. Petőfi kedvenc húsát, a bélszínt  három napig pácolta fűszerekben, mellé bódító illatú ráklevest, kapros kappant, sós túrógombócot készített. A pazar lakoma  végén  rummal és tejszínnel meglocsolt jégbe hűtött dinnyét tálalt fel. Jókai ekkor kérte meg Laborfalvy Róza kezét. Petőfit nem engedte magát lekenyerezni a lakomával, és kimutatva nemtetszését elviharzott a villából.  Jókai Mór mindvégig megkapta a feleségétől azt amire vágyott: az otthont, a tűzhely melegét és finomabbnál finomabb ételeket. „A szerelem oltárán elhamvadnak a lángok, de a tűzhely vonzereje örökké tart. Minden tál étel egy szerelmi vallomás, vagy ellenkezője: egy csöndes válóper.”




Görögolvasó leves angyalbakanccsal avagy Bableves ahogy Jókai valóban szerette 


Hozzávalók 4 személyre:  25 dkg lóbab, 3-4 füstölt disznóköröm, 1-2 hagyma, 3 cikk fokhagyma, 1 dl paradicsomlé, 1 evőkanál paprikakrém, 2 evőkanál zsír, 2 evőkanál liszt, só, fűszerpaprika; a tálaláshoz: tejföl, petrezselyemzöld


Elkészítése: A hagymákat megpucoljuk, apróra vágjuk és zsíron üvegesre dinszteljük. Félrehúzzuk, beletesszük a paprikakrémet, a megmosott disznókörmöket, megsózzuk és felöntjük a paradicsomlével meg vízzel. Lassú tűzön főzzük, míg a körmök majdnem puhára főnek. Ekkor beletesszük a babot és puhára főzzük. A lisztet világosra pirítjuk, megszórjuk a fűszerpaprikával, felöntjük hideg vízzel és csomómentesre kavarjuk, majd berántjuk vele a levest. Tálaláskor megszórjuk petrezselyemzölddel és tejföllel tálaljuk. 


2 megjegyzés:

Az amatőr hagyományörző írta...

Nagyon jó ez a paszulyleves áttekintés és a recept se semmi ,egyszer és nagyszerű . A kisördög azért itt bujkál az asztal körül , hadd kérdezzem már hogy tifelétek nem szokás a paszulylevest hagymával tálalni , netán egy kis ecettel ? Jó , tudom hogy ez a Jókai féle görög olvasó amit bemutattál és talán nem volt annak idején a Baradlay kapitány úrnál elég szalonképes a hagyma , de mint ínyenc kiegészítőt én mindenképpen megemlíteném , hiszen manapság Erdélyben bizonyos esetekben még a vendéglők is így tálalják a paszulylevest !

Aleda írta...

Köszönöm az észrevételt! Bizony hiányzik a hagyma a képről, én is csak akkor vettem észre, mikor a fotó felkerült a gépre, de mentségemre legyen, hogy erőst siettem, mert tálalni kellett :) Persze, azért legalább odaírhattam volna, de a paszulylevesnél a hagyma az már olyan magától érthető dolog szerintem mindenkinél :)
Kis családom nem szereti ecettel, de én igen, teszek is belé mikor eszem.

Printfriendly

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...