2014. december 31.

Krampampuli . BÚÉK 2015



Német eredetű ital, amit a téli ünnepek alkalmával, többnyire szilveszterkor szokás készíteni. Jókai Mór a Lőcsei fehér asszony című regényében pokolitalnak nevezi, a Három királyok csillagában pedig azt írja róla, hogy mielőtt a szánkhoz vinnénk a lángoló italt, a lángját el kell fújni, különben " elvisz az ördög ". 



Magyar Elek, az Ínyesmester szakácskönyvében így jegyezte le a receptet : 

“Megfelelő méretű öblös tűzálló tálat állítsunk az asztal közepére és vagdalt fügét, kimagozott datolyát, mazsolát, malagaszőlőt, cukrozott narancshéjat, dióval bélelt aszaltszilvát és darabokra tördelt szentjánoskenyeret teszünk bele. A tál tetejére vasrostélyost helyezünk, erre egy kiló narancshéjon ledörzsölt kockacukrot. Ezt fél liter finom cukornád-rummal (amelynek egy része kisüsti szilva vagy seprő pálinka is lehet) megöntözzük és meggyújtjuk. Közben a lámpákat eltoljuk és türelemmel figyeljük, amíg a lángoló szesz kiég és a felolvadt cukor a tálba csepeg. Ezután hozzáöntünk 2 liter forralt, fahéjjal és szegfűszeggel ízesített fehér bort, egy liter forró teát, 2 citrom és 2 narancs levét. Néhány percig állni hagyjuk, de vigyázzunk, hogy ki ne hűljön! Jól megkeverjük és megkóstoljuk, elég erős vagy túl édes-e? Ezt cukor, rum, bor vagy tea utána-adagolásával szabályozhatjuk. Végül puncsos poharakba szűrjük a párolgó italt. A gyümölcsökből mindenkinek egy-két darabkát adunk vagy az italba, vagy külön üvegtányérkára.” 

Nincsenek megjegyzések:

Printfriendly

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...